Lorenzo Lotto (kb. 1480 – 1556)

olasz festő, főleg Észak-Itáliában volt népszerű

Zsuzsanna és a vének - Zsuzsanna egy gazdag, befolyásos zsidó felesége. Két idős bíró meglesi őt a kertben, s mikor egyedül fürdik, rárontanak. Zsuzsanna segítségért kiált, de a bírók is. Mikor összefutnak a szolgák, a vének azzal vádolják meg Zsuzsannát, hogy egy ifjúval házasságtörésre készült, ők ezt akarták megakadályozni. Zsuzsannát halálra itélik, de megjelenik Dániel, aki külön hallgatja ki a bírókat. Vallomásukban ellentmondást fedez fel, így a bírók lelepleződnek. Zsuzsanna megmenekül, és a véneket ítélik halálra.

Szűz Mária a Gyermek Keresztelő Szent Jánossal és Szent Katalinnal - Keresztelő Szent Jánost mondatszalaggal (Ecce Agnus Dei - Íme az Isten Báránya) és keresztes bottal ábrázolja a festő, Katalin jobb karja alatt pedig egy törött kerékdarab található

Szent Kristóf, Szent Rókus és Szent Sebestyén 

Szent Kristóf: Hatalmas termetű, igen erős ifjú volt. Elhatározta, hogy csak a legnagyobb úrnak szolgál, ezért egy király, majd a római császár, végül az ördög szolgálatába szegődött. Utóbbitól tudta meg, hogy Jézus mindenkinél nagyobb. Egy öreg remete megismertette vele Jézus tanításait. Tanácsára letepedett egy folyó partján egy gázló mellé, hogy felebarátait a vállára véve segítse őket az átkelésben. Egy éjszaka egy kisfiú ébresztette föl, s kérte, hogy vigye át a folyón. A vállára vette, s amint haladt, egyre nehezebbnek érezte a vállára nehezedő súlyt. Végül a gyermek fölfedte magát: ő Jézus Krisztus, aki azt is megmondta neki, hogy hamarosan vértanú lesz. Partra érve földbe szúrta botját, mely kizöldült és gyümölcsöt termett. Görög eredetű neve (Khrisztoforosz) Krisztushordozót jelent.

Szent Rókus: Franciaországban született nemesi családban. Fiatalon elhatározta, hogy felkeresi a kereszténység szent helyeit (általában zarándok bottal ábrázolják). Itáliába érve ápolni, gyógyítani kezdte a pestisben szenvedőket. Mikor ő maga is elkapta a kórt, az emberektől távol telepedett le. Egy kutya vitt neki rendszeresen kenyeret (a zárándokbot mellett a kutya a másik attribútuma). Sikeresen felgyógyult a betegségből. Rókus Szent Antal, Szent Sebestyén, Borromei Szent Károly mellett a legjelentősebb "pestisszent". 

Szent Sebestyén: római katona volt, akit keresztény vallása miatt katonatársai egy karóhoz kötözték, és nyilaikkal akarták kivégezni. Ő azonban nem halt meg. A súlyosan sebesült Sebestyént egy asszony hazavitte, és gondozta, amíg fel nem épült. 
A sok nyíl által okozott seb hasonlatos volt, a pestis által okozott sebekhez, ezért a középkorban és újkorban járványok idején fohászkodtak hozzá az emberek.

Venus és Cupido  

Venus a rómaiaknál a szerelem istennője volt. Amor (más néven Cupido) pedig Venus és a háború istenének, Marsnak a gyermeke.

Pieter Bruegel (1525 k. – 1569)

A flamand festő, a németalföldi festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Több életképet festett. Ez a képtípus a reneszánsz idején még újdonságnak számított (az életkép egyszerű embereket mutat be hétköznapi tevékenységeik közepette).

 A Betlehemi népszámlálás

A Betlehemi népszámlálás (részlet)

A Betlehemi népszámlálás (részlet)

Bábel tornya

Bábel tornya (részlet)

Bábel tornya (részlet)

 Parasztlakodalom

Parasztlakodalom (részletek)

Parasztlakodalom (részletek)

Aratók

Aratók (részlet)

Aratók (részlet)

Hieronymus Bosch (1450 k.–1516)

 Keresztelő Szent János a pusztában

 Szent Kristóf

Királyok imádása

János evangélista Patmosz szigetén

A németalföldi holland festő képein gyakran szerepelnek különös, félig démon, félig ember vagy félig állat alakok, melyek jelentése mai napig homályos.

Ábrázolt személyek:

Szent Kristóf: Hatalmas termetű, igen erős ifjú volt. Elhatározta, hogy csak a legnagyobb úrnak szolgál, ezért egy király, majd a római császár, végül az ördög szolgálatába szegődött. Utóbbitól tudta meg, hogy Jézus mindenkinél nagyobb. Egy öreg remete megismertette vele Jézus tanításait. Tanácsára letepedett egy folyó partján egy gázló mellé, hogy felebarátait a vállára véve segítse őket az átkelésben. Egy éjszaka egy kisfiú ébresztette föl, s kérte, hogy vigye át a folyón. A vállára vette, s amint haladt, egyre nehezebbnek érezte a vállára nehezedő súlyt. Végül a gyermek fölfedte magát: ő Jézus Krisztus, aki azt is megmondta neki, hogy hamarosan vértanú lesz. Partra érve földbe szúrta botját, mely kizöldült és gyümölcsöt termett. Görög eredetű neve (Khrisztoforosz) Krisztushordozót jelent.

Keresztlő Szent János: anyja, Erzsébet rokona volt Szűz Máriának.Fél évvel Jézus előtt született. Mielőtt prédikálni kezdett, sokáig a pusztában élt, sokat böjtölt,  „teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt” (Máté 3,4) A Jordán folyó vizében keresztelte az embereket. Mikor eljött hozzá Jézus ezt mondta: Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit (János 1,29). Ez a mondat, vagy egy része latinul gyakran megjelenik a festményeken is ("Ecce Agnus Dei..."). Gyakran ábrázolják keresztes bottal. Keresztelő Szent János megrótta Heródest, amiért együtt élt sógórnőjével, Heródiással, ezért az uralkodó börtönbe vetette. Később Heródiás lányának Saloménak a kérésére lefejeztette.

János evangélista, a tizenkét apostol egyike. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium és a Jelenések könyvének szerzője. Ez utóbbit Patmosz szigetén írta meg.

Az általa írt evangéliumban azt írja, hogy ő volt Jézus kedvenc tanítványa. Az utolsó vacsoránál úgy, ábrázolják hogy Jézus mellére hajtja a fejét, a keresztrefeszítésnél Mária közelében áll. Ha a keresztrefeszítésnél Jézuson kívül csak két személyt ábrázolnak, akkor az egyik Mária, a másik János. 

 

 Háromkirályok - a napkeleti bölcsek történetét Máté evangélista elbeszélése szerint egy csillagot követve érkeznek el Betlehembe. A kis Jézusnak aranyat, tömjént és mirhát ajándékoznak.Egy ószövetségi jövendőlés (Iz 60,3) miatt terjedt el az a vélekedés, hogy királyok voltak. A középkortól említik a nevüket is: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. S mivel ebben a korszakban csupán három kontinenst ismertek (Európa, Ázsia, Afrika), mindegyikük egy-egy földrész képviselője lett. Így az egyiket a késő középkortól sok esetben feketének ábrázolták.

 

Raffaello Sanzio (1483 - 1520)

- olasz festő és építész

Önarckép

Angyali üdvözlet: Gábriel arkangyal meglátogatja Máriát és tudtára adja, hogy fia fog születni. Az eseményről Lukács evangéliuma számol be. (Lukács 1,26 - 38)

Mária eljegyzése

Alexandriai Szent Katalin egy egyiptomi keresztény királylány, akit a római császár börtöbe zárat, mert nem akar részt venni az istenek tiszteletére rendezett áldozatokon. Ötven bölcset küldtek hozzá, hogy rávegyék arra, hogy elhagyja hitét, de ez nem következett be, sőt Katalin hatására mind keresztényekké lettek (ezért Katalin a könyvtárak, tanárok és tanítok védőszentje). Ezt követően megpróbálják késes kerekekkel szétszaggatni, de a kerekek oly erővel törtek szét, hogy sok ott álló pogányt megöltek. (ezért általában kerékkel, kerékdarabokkal ábrázolják)

Szent György: Kis-Ázsiában volt katonatiszt, Diocletianus, római császár idején szenvedett vértanúhalált, 3O3-ban. A sárkány legyőzésének legendája csak később kapcsolódott személyéhez. E szerint egy sárkány egy város lakóit sanyargatta, akik juhaikat majd gyerekeiket voltak kénytelenek neki adni. Már a királylányt is kisorsolták, amikor megérkezett György, és megölte a sárkányt.

 Szent Mihály: a hét arkangyal egyike, a sátán (sárkány) legyőzője. Szent Györggyel ellentétben őt szárnyakkal ábrázolják.

A Szixtuszi Madonna (1513-1514) a képen láthatóak: Mária és Jézus, II. Szixtusz pápa, Szent Borbála, és a két puttó (kis, pufók angyalkák, a reneszánsz  idején lettek népszerűek).

Szent Borbála a legenda szerint a 3. században élt. Feltűnő szépsége miatt apja egy toronyba záratta. A torony falába egy harmadik ablakot is vágatott, amely a Szentháromságot jelképezte. (ezért a kőművesek, építészek védőszentje, gyakran egy toronnyal ábrázolják, a fenti képen is) Amikor apja tudomást szerzett erről, meg akarta öletni, de Borbálának sikerült elmenekülnie, és egy megnyilt sziklahasadékban elrejtőznie. (e miatt a bányászok védőszentje is). Végül apjának mégis sikerül elfognia. Miután megkínozzák, apja kardjával megöli, de rögtön ezután egy villám vele is végez. Ezért Borbála a tűzérek védőszentje (is).

puttók

Mercurius (Farnese Villa, Róma)

Mercurius: római isten, akinek alakját a rómaiak egyre inkább összekapcsolták a görög Hermesével. A kereskedők, az utazók istene. Az istenek követe, hírnöke. Sokszor ábrzolják szárnyas föveggel.

Ezékiel próféta látomása - az ebben szereplő kerubok (négy- vagy hatszárnyú angyalok) a középkorban az evangélisták szimbólumaivá váltak: Máté (ember v. angyal) Márk (szárnyas oroszlán) Lukács (szárnyas ökör) János (sas)

Szent Család a tölgyfa alatt - jobbról balra: a kis Keresztelő Szent János kezében egy mondatszalaggal (Ecce Agnus Dei - íme az Isten Báránya), Jézus, Szűz Mária, József

Leonardo da Vinci (1452 – 1519)

- olasz festő, szobrász, feltaláló, matematikus, hadmérnök

Madonna egy virággal

A Sziklás Madonna: A képnek két változata van, az egyiket Párizsban, a másikat Londoban - a jobb oldali- őrzik. Az alakok - Szűz Mária, az angyal, Jézus, és a kis Keresztelő Szent János -  gúla alakban vannak elrendezve.

 Mona Lisa (La Gioconda)

A Szűz, a Gyermek és Szent Anna   

Keresztelő Szent János

Ábrázolt alakok:
(ha a névre kattintasz, részletes információkat találsz)

Szent Anna - Szűz Mária édesanyja
Keresztelő Szent János - anyja Erzsébet (Szűz Mária rokona)
                                          - Jézust megkereszteli a Jordán vizében
                                          - Heródes végezteti ki

id. Lucas Cranach (1472 - 1553)

- német festő  

Mária Magdolna – a Genezáreti tó melletti Magdalából származott, a Jézust követő asszonyok közé tartozott, jelen volt a keresztrefeszítésnél is (sokszor kibontott, hosszú hajjal ábrázolják, és átöleli Jézus keresztjét). A katolikus egyházban azonosították azzal a bűnös asszonnyal, aki megkente Jézus lábát. Ezért kenőcsös tégellyel ábrázolják.

Keresztrefeszítés - Ezen a képen Jézus és a két bűnöző Antalkeresztre van feszítve. (Ennek a kereszt fajtának nincs felső szára). A keresztet  Mária Magdolna öleli át. Szűz Mária közelében található János evangélista és még két Mária nevezetű asszony, akiket a középkortól  Mária féltestvéreinek véltek: Mária Kleofás valamint  Mária Salome (id. Jakab apostol és János evangélista anyja. A Jézus keresztjén található négy betű egy latin mondat szavainak kezdőbetűi: Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum (Názáreti Jézus a zsidók királya).

 Luther és felesége

 Salome

Judit Holofernesz fejével

Salome - Heródiás lánya. Mostohaapja, Heródes Antipász születésnapján táncolt a vendégek előtt, akit annyira magával ragadott a tánc, hogy azt mondta neki, bármit kérhet tőle. Heródiás biztatására Keresztelő János fejét kérte. Az ábrázolásokon általában tálcán tartja János fejét. Nem tévesztendő össze Judittal, aki kardot tart a kezében.

Judit - egy fiatal özvegyasszony Betilua városából, melyet Holofernesz asszír hadvezér ostromol. Judit egy szolgálójával az asszírok táborába megy, és szépségével elvakítja Holoferneszt. Árulást színlel, azt mondja az asszír vezérnek, hogy a zsidókat csak akkor lehet legyőzni, mikor vétkeznek, ekkor ugyanis istenük nem védelmezi őket. Tehát ha sikerül Istentől megtudni, hogy a zsidók mikor követnek el bűnt, akkor az asszírok nyugodtan megtámadhatják őket. Judit az asszír táborban egy igen megbecsült személy lesz. Egy lakoma után az ittas Holofernesz egyedül marad a sátorban Judittal, aki kihasználja az alkalmat, levágja az ellenség vezérének a fejét, és ezzel megmenti a zsidókat.

  Madonna és a Gyermek almafa alatt

A kép mondanivalója: Mária az új Éva (az almafa utalás a tiltott fára). Mindazt amit az első nő elvétett, Mária helyrehozza. Jézus pedig legyőzi a halált és a bűnt.

Simon Bening (1483-1561)

 - flamand festő

Királyok imádása (1520-1525)

Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán vizében (1530 k.)

Albrecht Dürer (1471 – 1528)

- Nürnbergben született német festő, grafikus, ősei a magyarországi Ajtósról származtak

  Dürer önarcképei

  


Az arcképek (portrék) és ezen belül az önarcképek a reneszánsz korában jelennek meg a képzőművészetben. Dürer már 13 évesen is kitűnően művelte ezt a műfajt.

Jézus születése: egy szárnyasoltár központi része, a kis méretű emberek a donátor (aki a szárnyasoltárt a templomnak adományozta) és családja. Az ökör és a szamár egy ószövetségi jóslat miatt van jelen: "Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászlát; Izrael azonban nem ismer engem, népem nem ért meg" (Iz 1,3). Ez azt jelenti, hogy sokan elfogadják majd Jézust Messiásnak, a zsidók viszont nem.

Királyok imádása - - a napkeleti bölcsek történet Máté evangélista beszéli el. E szerint a három bölcs egy csillagot követve érkezik el Betlehembe. A kis Jézusnak aranyat, tömjént és mirhát ajándékoznak. 

Egy ószövetségi jövendőlés (Iz 60,3) miatt terjedt el az a vélekedés, hogy királyok voltak. A középkortól említik a nevüket is: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. S mivel ebben a korszakban csupán három kontinenst ismertek (Európa, Ázsia, Afrika), mindegyikük egy-egy földrész képviselője lett. Így az egyiket a késő középkortól sok esetben feketének ábrázolták.

 Id. Szent Jakab apostol - Péterrel és Jánossal együtt jelen volt a színeváltozáskor , középkori hagyomány szerint sírja Santiago de Compostelában van. Ez a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye. Jakab a zarándokok védőszentje. Sokszor ábrázolják őt is zarándokként. A kagyló az Santiago de Compostelaba igyekvő zarándokok egyik jelképe.

Luxemburgi Zsigmond
     - 1387-1437 magyar király
     - cseh király és német-római császár is
     - 1396-os keresztes hadjárat megszervezése (a nikápolyi csatában a keresztesek verességet szenvednek Bajazid török szultántól)